2008.03.08 Az utolso kintalvas

Mielott elmentunk haza ugy dontottunk, hogy kint toltunk egy ejszakat a sivatagban, mintegy sivatagbucsuztatot Anikonak, hiszen az elkovetkezo honapokban nem lesz ilyenben resze.

Ket autoval voltunk csak, Danival, Antoniaval, Borikaval.
Egy kellemes sutogetes, sorozes es egy jo beszelgetes utan tertunk nyugovora a meg mindig kellemesen huvos sivatagban.

Masnap reggel nyugodtan megreggeliztunk, osszepakoltunk es elindultunk a hosszabb uton hazafele.
A hosszabb ut egy 10-12 kilometeres szakaszt jelent homokon mielott elerjuk a betonutat es vegleg hazafele vennenk az iranyt.
Mar reggel eleg meleg volt, igy igyekeztunk kifele, a ekkor beutott a menko.

Az egyik dombot elneztem, es bar jol alltam meg, de a tuloldali folyos homokot es 20 centire alatta levo meg nedves reteget nem vettem eszre. Ezek ketten olyan marasztalo parost alkottak, hogy egy darabig eltartott mire kiszabadultunk.

A szituacio egyaltalan nem volt veszelyes, mint inkabb bosszanto, de hat ilyen a sivatag! Kb egy oraig szenvedtunk, astuk oldalrol,

elolrol,

aztan alulrol,

majd megint egy kicsit elolrol,

majd a sok asas utan ugy dontuttunk, hogy Dani inkabb kihuz!
Itt az elso probalkozas, es itt a masodik.
Ezek utan mar szabad volt az ut. Irany haza!