Thursday, October 14, 2010
Tuesday, September 07, 2010
2010.09.06 DHL DRT Deployment - Pakisztan - day 2
Az ejszaka gyorsan telt, mert aludtunk mint a kisangyal, annyira faradtak voltunk.
A reggeli eligazitas utan magamhoz ragadtam az iranytast, es a setalopalyat egy kicsit atalakitottuk. A ketreceket atrendeztettem, minden ketrec moge azonos fajta arut hordtunk, hogy konnyebb legyen az utantoltes.
A berelt munkasok fele haszontalan es nem szeret dolgozni. Van egy tolmacs srac, Malik, megkertem, hogy kerdezze meg a lablogatoktol, hogy szerintuk miert vannak itt. Ertelmes valasz nem volt.
Ezek utan gyorsan elmondtam, hogy mi is az oka annak, hogy itt. Kicsit megdobbentek, es elkezdtek rendesebben dolgozni.
Malik baromi nagy segitseg, rajta keresztul utom-vagom az embereket. Az elejen egy kicsit ellenalok voltak, de miutan rajottek, hogy ha megcsinaljak azt amit kerek tuluk, akkor lesz jutalom (1 ora ebedszunet 30 perc helyett) igy lassan elkezdtek elfogadni, es szotfogadni.
Ma baromi sok ido ment el azzal, hogy a serult dobozokat valogattak az emberek, de a Pakisztani Legiero altal berelt emberek is az en iranyitasom ala kerult, igy estere hoztuk a 450 Speed Ballt.
Otkor aztan lelep mindenki, igy nekiallunk mi szervezni, huzni-vonni, arut feltolteni, meg egy kicsit kitakaritani.
Ertunk hatra jon a busz, amiben van legkondi, ugyhogy a 10 perces ut alatt megszeradunk, es "felfrissulunk".
Altatora mas sem volt szukseg.
A reggeli eligazitas utan magamhoz ragadtam az iranytast, es a setalopalyat egy kicsit atalakitottuk. A ketreceket atrendeztettem, minden ketrec moge azonos fajta arut hordtunk, hogy konnyebb legyen az utantoltes.
A berelt munkasok fele haszontalan es nem szeret dolgozni. Van egy tolmacs srac, Malik, megkertem, hogy kerdezze meg a lablogatoktol, hogy szerintuk miert vannak itt. Ertelmes valasz nem volt.
Ezek utan gyorsan elmondtam, hogy mi is az oka annak, hogy itt. Kicsit megdobbentek, es elkezdtek rendesebben dolgozni.
Malik baromi nagy segitseg, rajta keresztul utom-vagom az embereket. Az elejen egy kicsit ellenalok voltak, de miutan rajottek, hogy ha megcsinaljak azt amit kerek tuluk, akkor lesz jutalom (1 ora ebedszunet 30 perc helyett) igy lassan elkezdtek elfogadni, es szotfogadni.
Ma baromi sok ido ment el azzal, hogy a serult dobozokat valogattak az emberek, de a Pakisztani Legiero altal berelt emberek is az en iranyitasom ala kerult, igy estere hoztuk a 450 Speed Ballt.
Otkor aztan lelep mindenki, igy nekiallunk mi szervezni, huzni-vonni, arut feltolteni, meg egy kicsit kitakaritani.
Ertunk hatra jon a busz, amiben van legkondi, ugyhogy a 10 perces ut alatt megszeradunk, es "felfrissulunk".
Altatora mas sem volt szukseg.
Monday, September 06, 2010
2010.09.05 DHL DRT Deployment - Pakisztan - day 1
A 2 ora alvastol nem voltunk valami fittek, de azert levanszorogtunk a reggelihez ahol megvolt az elso eligazitas.
A rovid es velos briefingnek a lenyege: a berelt helyi munkasokat utni-vagni kell, mert dolgozni nem szeretnek, es ha csak egy percre is levesszuk a szemunket roluk eltunnek. Allandoan dolgozzanak, legyenek egy kis nyomas alatt, mert csak ugy haladunk.
Kierve a repterre tomerdek ellenorzoponton haladtunk at, gepfegyveresek alltak minden utca sarkon, bunkerek, orok miegymas.
A repterren mar lazabb a helyze, aki egyszer mar bent van, azt nem baszogatjak.
Sokat segit az egyforma polo is.
Az amerikai legiero a hangarunk elott jobbra uzemeltet 2 hatalmas legkondicionalt satrat, hutoval, 8 mbt-s internetkapcsolattal (csak a US Army-nak elerheto sajna) es egyeb nyalanksaggal. Olyan cuccaik vannak, hogy egyszeruen hihetetlen, pedig ok csak egy logisztikai alakulat, meg nem is a harcolo alakulatokat tamogato fajtabol.
El sem tudom kepzelni, hogy mi lehet akkor azoknal.
A raktarban attekintettuk a tennivalokat, valamilye szinten ki is osztottuk a feladatokat tapasztalat alapjan. 2 srac elment targoncazni, mi az irani kollegaval elkezdtunk rendezkedni.
Fel ora utan a srac eltunk, mondvan melege van. En is izzadtam mint az allat, de azert 30 perc utan csak nem ulok le!
Ez a gyerek tipikus irodai kukac, nem is ertem, hogy miert van itt. Minosegbiztositasi osztalyvezeto, de inkabb hadjuk. Ket markos legennyel tobbre mentunk volna, mint vele.
A feladatsor a kovetkezokbol all:
- a hangar elott iszonyat mennyisegu aru van felhalmozva vegyesen, ami a tegnap elotti esoben elazott. Ezeket behordjuk, es szelektaljuk.
- kialakitunk egy setalopalyat korbe, kulon-kulon femketrecekbe felhalmozni a kulonbozo cikkeket. Ezen femketrecek utanpotlasa es aruval valo feltoltese.
- Speed Ball-ok gyartasa. Ez nem mas mint egy zsak, amit a setalopalya melletti femketrecekbol toltunk meg. Kerul bele ruhanemu (vegyes) egy viztartaly, sappan, mosopor, konzerv, liszt, so gyulomlcsle, datolya, es sok kekszfele.
A megazott ezert megrogyott palettakat elkezdtuk behordani es szetbontani. Az NDMA iroda minden nap lead egy listat, hogy kb milyek kiszallitasok varhatok aznap, de a lista mellett van azon cikkek felsorolasa is amiket nem tehetunk a csomagba.
Ilyen peldaul a viz. Hulyen hangzik, de szerintuk nem fontos, hogy azok az emberek akiket az arvizkarok erintettek tiszta vizhez jussanak. Tobb mint 50 tonna palackozott viz all a rekperen es nem kuldhetunk belole. A rossz nyelvek azt beszelik, hogy majd szepen eltunik a hadsereg raktaraban ugyan ugy ahogy az a tomenytelen mennyisegu generator is eltunt.
Nem tehetunk a csomagokba tejet, ami mondjuk ertheto, gyogyszert, mert nincs rajta itteni nyelven, hogy mire jo, mas nyelven meg nem beszelnek es olajat.
Minden mas mehet dogivel. Egy-egy ilyen csomag 18 kilo korul van es ugy probaljuk pakolni, hogy egy negyfos csaladnak eleg legyen legalabb 2 napra.
Mar az elso nap szemetszurt egy par dolog, amire az ember nem is gondol, de ilyen helyzetben azert 1 segiti a munkat, 2 tenyleg hasznara lesz azoknak akik megkapjak.
Voltak nagyon szepen osszekeszitett csomagok, azokat nem is akartuk nagyon szetbontani, csak annyira, hogy a nem kuldhato arukat kidobaljuk belole. Sok olyan csomag volt, amiben az etel es a tisztitoszerek szeparalva voltak, es ujrazarhato zsacskoban voltak. Volt bennuk minden ami kell. Pici tea, pici pukor, szolocukor, csoki, szaritott gyumolcs, liszt, so, es a tobbi.
A tobseg azonban sajnos hasznalhatatlan volt. Papirdobozba omlesztve minden. Mire ideert a csomag mondjuk Daniabol, addigra meghogy a csoki szarraolvadt, de szetkenodott, az osszekent mindent, a liszt a cukor a rizs kiszakadva, a viz a tej kifolyva, megromolva es meg sorolhatnam.
Az elso nap kb 50 kilo vegyes arut dobtunk ki, de ebben nincs benne az a mennyiseg amit egyenesen a szemetbe vittek.
A masodik problema a mennyiseg. Nagyok sok olyan csomag volt amiben volt egy 5 kilos rizs meg egy 1 kilos cukor. Ertem en, hogy jol jon, de inkabb legyen 5szor egy kilo a rizs, mert ezek a szerencsetlenek ha megbontjak az 5 kilot, nem biztos hogy megfelelo korulmenyek kozott tudjak tarolni. A cukorral es a liszttel ugyan ez a helyzet kb 10 kilot dobtunk ki mindkettobol, mert rajukfolyt a viz.
A nap masodik felere eleg jol belejottunk, de folyamatosan erkeso aruk es a fejeltenseg miatt a napi 500 Speed Ball-bol csak 431 lett.
Mindenre felkeszultem, csak ket apro, de annal kellemetlenebbre nem. Az egyik az uj bakancs, ami nem torte fel ugyan a laban, de kell bele vennem egy betetet.
A bakit indulas elott vettem, es azt kell mondanom, hogy eletem egyik legjobb vetele. Egy sima CAT, nem a vasalt orru, de magasabb szarues jol tartja a labam. Az erdekes az, hogy annak ellener, hogy tacsakosra izzadjuk minden ruhankat, a laban nem izzad meg benne.
A kollega nem volt ilyen felkeszult, neki a sime cipotol olyan labszaga lesz estere, hogy szelloztetnunk kell.
A masodik kellemetlenseg a nadrag. Meg otthon vettem egy sima homokszinu gyakorlot, ami nagyon jol birja a gyurodest, de sajnos a hozza valo ovet nem hoztam el, es az elso ket nap nem megfelelo alsot huztam ala, aminek az lett az eredmenye, hogy a beljo combon kidorzsolodott. A tanulsag az, hogy megfelelo ov, es also melle be kell tenni a Sodukremet, mert az mindent meggyogyit egy ejszaka alatt.
A rovid es velos briefingnek a lenyege: a berelt helyi munkasokat utni-vagni kell, mert dolgozni nem szeretnek, es ha csak egy percre is levesszuk a szemunket roluk eltunnek. Allandoan dolgozzanak, legyenek egy kis nyomas alatt, mert csak ugy haladunk.
Kierve a repterre tomerdek ellenorzoponton haladtunk at, gepfegyveresek alltak minden utca sarkon, bunkerek, orok miegymas.
A repterren mar lazabb a helyze, aki egyszer mar bent van, azt nem baszogatjak.
Sokat segit az egyforma polo is.
Az amerikai legiero a hangarunk elott jobbra uzemeltet 2 hatalmas legkondicionalt satrat, hutoval, 8 mbt-s internetkapcsolattal (csak a US Army-nak elerheto sajna) es egyeb nyalanksaggal. Olyan cuccaik vannak, hogy egyszeruen hihetetlen, pedig ok csak egy logisztikai alakulat, meg nem is a harcolo alakulatokat tamogato fajtabol.
El sem tudom kepzelni, hogy mi lehet akkor azoknal.
A raktarban attekintettuk a tennivalokat, valamilye szinten ki is osztottuk a feladatokat tapasztalat alapjan. 2 srac elment targoncazni, mi az irani kollegaval elkezdtunk rendezkedni.
Fel ora utan a srac eltunk, mondvan melege van. En is izzadtam mint az allat, de azert 30 perc utan csak nem ulok le!
Ez a gyerek tipikus irodai kukac, nem is ertem, hogy miert van itt. Minosegbiztositasi osztalyvezeto, de inkabb hadjuk. Ket markos legennyel tobbre mentunk volna, mint vele.
A feladatsor a kovetkezokbol all:
- a hangar elott iszonyat mennyisegu aru van felhalmozva vegyesen, ami a tegnap elotti esoben elazott. Ezeket behordjuk, es szelektaljuk.
- kialakitunk egy setalopalyat korbe, kulon-kulon femketrecekbe felhalmozni a kulonbozo cikkeket. Ezen femketrecek utanpotlasa es aruval valo feltoltese.
- Speed Ball-ok gyartasa. Ez nem mas mint egy zsak, amit a setalopalya melletti femketrecekbol toltunk meg. Kerul bele ruhanemu (vegyes) egy viztartaly, sappan, mosopor, konzerv, liszt, so gyulomlcsle, datolya, es sok kekszfele.
A megazott ezert megrogyott palettakat elkezdtuk behordani es szetbontani. Az NDMA iroda minden nap lead egy listat, hogy kb milyek kiszallitasok varhatok aznap, de a lista mellett van azon cikkek felsorolasa is amiket nem tehetunk a csomagba.
Ilyen peldaul a viz. Hulyen hangzik, de szerintuk nem fontos, hogy azok az emberek akiket az arvizkarok erintettek tiszta vizhez jussanak. Tobb mint 50 tonna palackozott viz all a rekperen es nem kuldhetunk belole. A rossz nyelvek azt beszelik, hogy majd szepen eltunik a hadsereg raktaraban ugyan ugy ahogy az a tomenytelen mennyisegu generator is eltunt.
Nem tehetunk a csomagokba tejet, ami mondjuk ertheto, gyogyszert, mert nincs rajta itteni nyelven, hogy mire jo, mas nyelven meg nem beszelnek es olajat.
Minden mas mehet dogivel. Egy-egy ilyen csomag 18 kilo korul van es ugy probaljuk pakolni, hogy egy negyfos csaladnak eleg legyen legalabb 2 napra.
Mar az elso nap szemetszurt egy par dolog, amire az ember nem is gondol, de ilyen helyzetben azert 1 segiti a munkat, 2 tenyleg hasznara lesz azoknak akik megkapjak.
Voltak nagyon szepen osszekeszitett csomagok, azokat nem is akartuk nagyon szetbontani, csak annyira, hogy a nem kuldhato arukat kidobaljuk belole. Sok olyan csomag volt, amiben az etel es a tisztitoszerek szeparalva voltak, es ujrazarhato zsacskoban voltak. Volt bennuk minden ami kell. Pici tea, pici pukor, szolocukor, csoki, szaritott gyumolcs, liszt, so, es a tobbi.
A tobseg azonban sajnos hasznalhatatlan volt. Papirdobozba omlesztve minden. Mire ideert a csomag mondjuk Daniabol, addigra meghogy a csoki szarraolvadt, de szetkenodott, az osszekent mindent, a liszt a cukor a rizs kiszakadva, a viz a tej kifolyva, megromolva es meg sorolhatnam.
Az elso nap kb 50 kilo vegyes arut dobtunk ki, de ebben nincs benne az a mennyiseg amit egyenesen a szemetbe vittek.
A masodik problema a mennyiseg. Nagyok sok olyan csomag volt amiben volt egy 5 kilos rizs meg egy 1 kilos cukor. Ertem en, hogy jol jon, de inkabb legyen 5szor egy kilo a rizs, mert ezek a szerencsetlenek ha megbontjak az 5 kilot, nem biztos hogy megfelelo korulmenyek kozott tudjak tarolni. A cukorral es a liszttel ugyan ez a helyzet kb 10 kilot dobtunk ki mindkettobol, mert rajukfolyt a viz.
A nap masodik felere eleg jol belejottunk, de folyamatosan erkeso aruk es a fejeltenseg miatt a napi 500 Speed Ball-bol csak 431 lett.
Mindenre felkeszultem, csak ket apro, de annal kellemetlenebbre nem. Az egyik az uj bakancs, ami nem torte fel ugyan a laban, de kell bele vennem egy betetet.
A bakit indulas elott vettem, es azt kell mondanom, hogy eletem egyik legjobb vetele. Egy sima CAT, nem a vasalt orru, de magasabb szarues jol tartja a labam. Az erdekes az, hogy annak ellener, hogy tacsakosra izzadjuk minden ruhankat, a laban nem izzad meg benne.
A kollega nem volt ilyen felkeszult, neki a sime cipotol olyan labszaga lesz estere, hogy szelloztetnunk kell.
A masodik kellemetlenseg a nadrag. Meg otthon vettem egy sima homokszinu gyakorlot, ami nagyon jol birja a gyurodest, de sajnos a hozza valo ovet nem hoztam el, es az elso ket nap nem megfelelo alsot huztam ala, aminek az lett az eredmenye, hogy a beljo combon kidorzsolodott. A tanulsag az, hogy megfelelo ov, es also melle be kell tenni a Sodukremet, mert az mindent meggyogyit egy ejszaka alatt.
Sunday, September 05, 2010
2010.09.04 DHL DRT Deployemnt - Pakisztan - day 0
IGEN, feltamadt a blogiroi venam egy kis idore, de meg az is lehet hogy nem csak egy rovid idore, de ezt majd meglatjuk.
Irtam mar arrol, hogy a cegen belul van egy onkentes csoport, akik DRT (Disaster Response Team) neven tevekenykednek, aminek lassan 3 eve a tagja vagyok.
Epp jol megerdemelt szabadsagombol probaltam meg aklimatizalodni az elso munkanapomon, amikor is az emailjeimet bongeszve megtalaltam a "behivomat" szeptember 2-7ig Pakisztanba.
Kicsit ketelkedtem, hogy a fonok el fog engedni, de amikor megtudta, hogy a Bonn fizet mindent, akkor rabolintott, ugyhogy majdnem 2 het munka utan megint 1 hetet igazoltan hianyoztyam volna a melobol.
Az ido elorehaladtaval egy kicsit valtoztak a dolgok, de a vegso idopontom az onkenetes szolgalatra szeptember 5 es 10 kozott esedekes.
Na a hosszu beverzeto utan terjunk ra a lenyegre.
Mondenki hulyenek nezett, hogy igent mondtam erre az onkentes dologra.
Pakisztan? Veszelyes meg ilyesmi.
Lehet, hogy elmenni egymagamnak pakiorszagba veszelyes, de egy multinacionalis ceg, onkentes mussziojan belul egy, a pakisztani es amerikai hadsereget kiszolgalo repteren dolgozni azert egesz mas.
Szoval belevagtam, es rovid idonbelul kiderult, hogy a UAE-bol en megyek egyedul, a tobbiek mind mas orszagbol erkeznek.
Megkaptam a repulojegyek, osszepakoltam es belevagtam.
A repteren talalkoztam az egyik irani kollegaval akivel egyutt fogunk dolgozni a repteren ugyhogy a gep indulasaig jol telt az ido.
A gepen nem egyutt ultunk, ami jo is volt egy kicsit egyedul.
Amiben viszont mar az elejen megegyeztun, hogy ez nem lesz egy setagalopp. Nem azert, mert nem nyaralni megyunk, hanem azert mert pakisztanba megyunk, ahol elozetes tapasztalataink szerint IQ-ra hala Istennek mindenki negativ.
Mar a gepreszallas sem ment zokkenomenteses. Az egy dolog, hogy az Emirates bemondja, hogy akkor most az x-tol Y sorokig kerik az utasokat a gate-hez beszallasra, ennek ellenere mindenik egy emberken kulon sort alkotva megrohamozza
a beszallokaput, de akkor amikor a legiutaskisero megmondja a sajat nyelvukon, hogy meg varni kell egy kicsit, mert nem ok jonnek, akkor mint aki jol vegezte dolgat, hatalmas mosollyal a bargyu kepukon elindulnak beszallni.
Ezekutan a hangosbamondo bemondta, hogy nem kell megilyedni, a gep addig nem indul el amig mindenki be nem szallt. Ezek utan megnyugodtak a kedelyek egy kicsit.
A csomagokkal kulon gondom volt. Az egy dolog, hogy mindenki 30 kilot adhat fel, es max 12 vihet fel a gepre, de sajnos a mostanaban gyartott mosoporos dobozok nem fernek fel a csomagtartoba.
Es mindegyiknekl volt legalabb egy mosoporos doboz, meg meg 2 masik csomag, aminek az lett az eredmenye, hogy a 3-as ules folott levo poggyasztaro egy utas csomagjaval lett tele, igy a masik ketto csak allt a szemeit a fullrapakolt poggyasztartora meresztve es sikeresen feltartottak az egesz gepet.
A java meg meg hatra volt, meghozza a vizum felvetele erkezeskor.
A hajnali 0220as erkezessel nem volt gond a fent taglaltak miatt kialakult kesest szepen ledolgozta a pilota. Az egyetlen bananhej az emigracios munkatars munkakedve es hatekonysaga volt amin megcsuszhattunk.
Mi, es sok egyeb onkentes meg is csuszott ezen.
A baromi egyszeru feladatsor a kovetkezobol allt.
1, Kitoltottunk egy papirts a repulon amit leadtunk.
2, Kitoltottunk meg egy papirt amin ugyan azok az adatok szerepeltek, amit mar leadtunk
3, Ezt a papirt, az utlevelunkekt, es a NDNA (a helyi kataszrofat kezelo es iranyito szervezet) alltal kiallitott, LEPECSETELET (megha fenymasot is volt) papirt atadtuk az utott kozegnek
4, Ez az ember, kikeresett egy ures oldalt az utlevelunkben, a beleragasztos vizum szeleit akkuratusan beragasztozta az ujjaival, majd beragasztotta azt az ures oldalra.
5, Ezek utan mar csak a legbonyolultabb resze volt harta a muveletnek, kitolteni a beragasztott vizumnyomtatvanyt. Barmily meglepo is, ez vitte el az idot. A 8-10 sorba olyan dolgokat kellett beirni, mint kiallitas datuma, lejarat datuma, utlevelszam, ervenyesseg miegymas.
Az egesz procedura a fent emlitett 5 lepessel kerek 10 perc+- 10 perc, es mivel 4en voltak elottunk, el is ment vele egy ora.
A belepes utolso elotti fazisa az, hogy miutan a kozeg beragasztotta a vizumot, vissza kell menni az emigraciohoz es be kell allni a sorba, hogy egy masik megnezze, hogy van e vizumod.
Ezzel nagyon nem is lett volna gond, addig amig a masik kozeg el nem baszott valamit, aminek az eredmenye az lett, hogy egy onkentes dan csopot egyik fele belepett vizum nelkul, de a masik nem, ugyhogy az egesz csapatot visszahivtak, es a KOZEG 1 emigracios munkatarshoz pateroltak oket.
Ezek utan mi megkaptuk a varva vart pecsetet, de a gep ekrezese utan 2 oraval ugy mar nincs enek a csomagok a szalagon, igy azok keresesere indultunk.
Az enyem meg is lett hamar, de az irani kollega csomagja elveszett. Meg egy laza 45 perc a szokseges papirok kikoltesevel, es mar kint is voltunk a repterrol.
A 10 perces ut a szallodaig orokkevalosagnak tunt.
Biztonsagi okok miatta szalloda bejeratanal egy femdetektoros kapun kellett atkuldeni a csomagokat. A szallo bejarataig pedig 3 ellenorzo ponto keresztul vezet az ut.
Volt meg nemi szarakodas a szobaval, de vegul is hajnali 5 ora utan par perccel beestunk az agyba es nagyon gyorsan lealudtuk az ebresztoig kiszabott 2 orankat.
Irtam mar arrol, hogy a cegen belul van egy onkentes csoport, akik DRT (Disaster Response Team) neven tevekenykednek, aminek lassan 3 eve a tagja vagyok.
Epp jol megerdemelt szabadsagombol probaltam meg aklimatizalodni az elso munkanapomon, amikor is az emailjeimet bongeszve megtalaltam a "behivomat" szeptember 2-7ig Pakisztanba.
Kicsit ketelkedtem, hogy a fonok el fog engedni, de amikor megtudta, hogy a Bonn fizet mindent, akkor rabolintott, ugyhogy majdnem 2 het munka utan megint 1 hetet igazoltan hianyoztyam volna a melobol.
Az ido elorehaladtaval egy kicsit valtoztak a dolgok, de a vegso idopontom az onkenetes szolgalatra szeptember 5 es 10 kozott esedekes.
Na a hosszu beverzeto utan terjunk ra a lenyegre.
Mondenki hulyenek nezett, hogy igent mondtam erre az onkentes dologra.
Pakisztan? Veszelyes meg ilyesmi.
Lehet, hogy elmenni egymagamnak pakiorszagba veszelyes, de egy multinacionalis ceg, onkentes mussziojan belul egy, a pakisztani es amerikai hadsereget kiszolgalo repteren dolgozni azert egesz mas.
Szoval belevagtam, es rovid idonbelul kiderult, hogy a UAE-bol en megyek egyedul, a tobbiek mind mas orszagbol erkeznek.
Megkaptam a repulojegyek, osszepakoltam es belevagtam.
A repteren talalkoztam az egyik irani kollegaval akivel egyutt fogunk dolgozni a repteren ugyhogy a gep indulasaig jol telt az ido.
A gepen nem egyutt ultunk, ami jo is volt egy kicsit egyedul.
Amiben viszont mar az elejen megegyeztun, hogy ez nem lesz egy setagalopp. Nem azert, mert nem nyaralni megyunk, hanem azert mert pakisztanba megyunk, ahol elozetes tapasztalataink szerint IQ-ra hala Istennek mindenki negativ.
Mar a gepreszallas sem ment zokkenomenteses. Az egy dolog, hogy az Emirates bemondja, hogy akkor most az x-tol Y sorokig kerik az utasokat a gate-hez beszallasra, ennek ellenere mindenik egy emberken kulon sort alkotva megrohamozza
a beszallokaput, de akkor amikor a legiutaskisero megmondja a sajat nyelvukon, hogy meg varni kell egy kicsit, mert nem ok jonnek, akkor mint aki jol vegezte dolgat, hatalmas mosollyal a bargyu kepukon elindulnak beszallni.
Ezekutan a hangosbamondo bemondta, hogy nem kell megilyedni, a gep addig nem indul el amig mindenki be nem szallt. Ezek utan megnyugodtak a kedelyek egy kicsit.
A csomagokkal kulon gondom volt. Az egy dolog, hogy mindenki 30 kilot adhat fel, es max 12 vihet fel a gepre, de sajnos a mostanaban gyartott mosoporos dobozok nem fernek fel a csomagtartoba.
Es mindegyiknekl volt legalabb egy mosoporos doboz, meg meg 2 masik csomag, aminek az lett az eredmenye, hogy a 3-as ules folott levo poggyasztaro egy utas csomagjaval lett tele, igy a masik ketto csak allt a szemeit a fullrapakolt poggyasztartora meresztve es sikeresen feltartottak az egesz gepet.
A java meg meg hatra volt, meghozza a vizum felvetele erkezeskor.
A hajnali 0220as erkezessel nem volt gond a fent taglaltak miatt kialakult kesest szepen ledolgozta a pilota. Az egyetlen bananhej az emigracios munkatars munkakedve es hatekonysaga volt amin megcsuszhattunk.
Mi, es sok egyeb onkentes meg is csuszott ezen.
A baromi egyszeru feladatsor a kovetkezobol allt.
1, Kitoltottunk egy papirts a repulon amit leadtunk.
2, Kitoltottunk meg egy papirt amin ugyan azok az adatok szerepeltek, amit mar leadtunk
3, Ezt a papirt, az utlevelunkekt, es a NDNA (a helyi kataszrofat kezelo es iranyito szervezet) alltal kiallitott, LEPECSETELET (megha fenymasot is volt) papirt atadtuk az utott kozegnek
4, Ez az ember, kikeresett egy ures oldalt az utlevelunkben, a beleragasztos vizum szeleit akkuratusan beragasztozta az ujjaival, majd beragasztotta azt az ures oldalra.
5, Ezek utan mar csak a legbonyolultabb resze volt harta a muveletnek, kitolteni a beragasztott vizumnyomtatvanyt. Barmily meglepo is, ez vitte el az idot. A 8-10 sorba olyan dolgokat kellett beirni, mint kiallitas datuma, lejarat datuma, utlevelszam, ervenyesseg miegymas.
Az egesz procedura a fent emlitett 5 lepessel kerek 10 perc+- 10 perc, es mivel 4en voltak elottunk, el is ment vele egy ora.
A belepes utolso elotti fazisa az, hogy miutan a kozeg beragasztotta a vizumot, vissza kell menni az emigraciohoz es be kell allni a sorba, hogy egy masik megnezze, hogy van e vizumod.
Ezzel nagyon nem is lett volna gond, addig amig a masik kozeg el nem baszott valamit, aminek az eredmenye az lett, hogy egy onkentes dan csopot egyik fele belepett vizum nelkul, de a masik nem, ugyhogy az egesz csapatot visszahivtak, es a KOZEG 1 emigracios munkatarshoz pateroltak oket.
Ezek utan mi megkaptuk a varva vart pecsetet, de a gep ekrezese utan 2 oraval ugy mar nincs enek a csomagok a szalagon, igy azok keresesere indultunk.
Az enyem meg is lett hamar, de az irani kollega csomagja elveszett. Meg egy laza 45 perc a szokseges papirok kikoltesevel, es mar kint is voltunk a repterrol.
A 10 perces ut a szallodaig orokkevalosagnak tunt.
Biztonsagi okok miatta szalloda bejeratanal egy femdetektoros kapun kellett atkuldeni a csomagokat. A szallo bejarataig pedig 3 ellenorzo ponto keresztul vezet az ut.
Volt meg nemi szarakodas a szobaval, de vegul is hajnali 5 ora utan par perccel beestunk az agyba es nagyon gyorsan lealudtuk az ebresztoig kiszabott 2 orankat.
Monday, January 11, 2010
Wednesday, January 06, 2010
A szepeseges szornyeteg!
Subscribe to:
Posts (Atom)
