Az egyik legertelmettlenebb kirandulason vettunk reszt ezen a gyonyoru januari napon!
Aniko fonoknojenek a baratnoje volt naluk vendegsegben, aki meg nem volt sivatagban, igy kezenfekvo volt, hogy egy Penteken kivisszuk oket egy kicsit homokozni.
Legutoljara amikor Liwaban voltunk hoztunk Nekik homoki rozsat, amikre nagyon beindultak, ugyhogy a "kis homokozasbol" az lett, hogy le kellett menni Liwaba homoki rozsaert.
Fasza!
870 kilometer oda-vissza, ugy, hogy reggel indulunk, este meg vissza!
Feluton Rainbow Sheik auto muzeumanal megaltunk egy kicsit pihenni, meg remenykedtunk abban, hogy vegre nyitva lesz es meg tudjuk nezni, de nem volt szerencsenk.
A rozsalelo helyig volt meg elottunk 180 kilometer, az utolso 15 homokon.
Azt tudni kell, hogy a lelohelyhez vezeto ut egy olajkut mellett vezet, ezert a terulet le van zarva a bameszkodok elott. Ennek ellenere mi voltunk arra mar egy parszor, egyszer sem volt problema, legutoljara, amikor mar kifele jottunk, az ut szelen egy kantonai pick-up beall mogenk a sorba es kikisert a lezart terulet hataraig.
A mostani esetben, is bementunk, elindultunk a rozsak fele, amikor megalltunk, mer ugy tunt, hogy talaltunk rozsakat, amikor begordult mellenk egy feher (nam katonai) Land Cruiser, a sofor kipattant, es elkezdett pampogni, hogy itt nem lehetunk, meg ilyesmi.
Erre Peter ugy beszart, hogy visszavonulot fujt, es elmenekultunk!
Eleg nagy bajban voltunk az ebedre szant sutogetessel, mert baromira fujt a szel, ugyhogy megprobaltunk szelvedett helyet talalni.
Ez sirekult is, ket nagyob dune kozott, bar itt a baj az volt, hogy a dune folott suvito szel egy kicsit felkavarta a homokt, igy a legtobb kaja kicsit sercegett a liszt finomsagu homoktol.
Miutan letudtok az ebedet gyorsan osszepakoltunk es elindultunk hazafele.
Oszinten szolva ez volt az a kirandulas amit ugy megbantam mint a kutya. Dog farad voltam miutan hazaertunk, Aniko meg mehetett masnap reggel a gyarba.
Van egy par kep, de szinte emlitesre sem meltoak.
Aniko fonoknojenek a baratnoje volt naluk vendegsegben, aki meg nem volt sivatagban, igy kezenfekvo volt, hogy egy Penteken kivisszuk oket egy kicsit homokozni.
Legutoljara amikor Liwaban voltunk hoztunk Nekik homoki rozsat, amikre nagyon beindultak, ugyhogy a "kis homokozasbol" az lett, hogy le kellett menni Liwaba homoki rozsaert.
Fasza!
870 kilometer oda-vissza, ugy, hogy reggel indulunk, este meg vissza!
Feluton Rainbow Sheik auto muzeumanal megaltunk egy kicsit pihenni, meg remenykedtunk abban, hogy vegre nyitva lesz es meg tudjuk nezni, de nem volt szerencsenk.
A rozsalelo helyig volt meg elottunk 180 kilometer, az utolso 15 homokon.
Azt tudni kell, hogy a lelohelyhez vezeto ut egy olajkut mellett vezet, ezert a terulet le van zarva a bameszkodok elott. Ennek ellenere mi voltunk arra mar egy parszor, egyszer sem volt problema, legutoljara, amikor mar kifele jottunk, az ut szelen egy kantonai pick-up beall mogenk a sorba es kikisert a lezart terulet hataraig.
A mostani esetben, is bementunk, elindultunk a rozsak fele, amikor megalltunk, mer ugy tunt, hogy talaltunk rozsakat, amikor begordult mellenk egy feher (nam katonai) Land Cruiser, a sofor kipattant, es elkezdett pampogni, hogy itt nem lehetunk, meg ilyesmi.
Erre Peter ugy beszart, hogy visszavonulot fujt, es elmenekultunk!
Eleg nagy bajban voltunk az ebedre szant sutogetessel, mert baromira fujt a szel, ugyhogy megprobaltunk szelvedett helyet talalni.
Ez sirekult is, ket nagyob dune kozott, bar itt a baj az volt, hogy a dune folott suvito szel egy kicsit felkavarta a homokt, igy a legtobb kaja kicsit sercegett a liszt finomsagu homoktol.
Miutan letudtok az ebedet gyorsan osszepakoltunk es elindultunk hazafele.
Oszinten szolva ez volt az a kirandulas amit ugy megbantam mint a kutya. Dog farad voltam miutan hazaertunk, Aniko meg mehetett masnap reggel a gyarba.
Van egy par kep, de szinte emlitesre sem meltoak.
No comments:
Post a Comment