Bele se merek gondolni, hogy tobb mint 3 eve jottem el otthonrol! 3 eve allok a sajat labamon, minimalis segitseggel. Az utobbi 2 evben mar Anikoval.
Buszke vagyok magamra, magunkra. Eddig mindent felmerulo akadalyt sikeresen vettunk, pedig voltak trukkosek is boven.
Mindennel megbirkoztunk, es nem azert mert kulonlegesek vagyunk, vagy azert mert kiralyok vagyunk.
Itt, vagy inkabb kulfodon az ember meg gyorsabban no fel, erik meg. Ez nem olyan mint otthon. Otthon mindig van valaki, akihez fordulhatsz, aki segithet, ha nincs mas, hazakullogsz a szuloi hazhoz.
Ha nem otthon elsz es dolgozol, ez nem igy van. Itt kulonosen nem. Egy meggondolatlan mozdulat, egy ovatlan pillanat, meg egy sor, egy hangos szo egy rossze embernek, es hellllooo! Mehetsz haza! Az elso, es legfontosabb dolog amivel tisztaba kell lenni, hogy EZ NEM AZ EN ORSZAGOM, hanem az OVEK, ugyhogy el kell fogadni a szabalyokat. Ha ez megvan, remelhetoleg az elso idoben erre rajon az ember, akkor meg meg is kezdte a gyositott erest, es hogy ezt jol az eszedbe vesd folyamatosan tortennek dolgok, amikor erre ko kemenyen emlekeztetnek is.
Nem vonok merleget a 3 ev utan. Nem mondom, hogy itt jobb, mint otthon, mert nem azonos a ket dolog. Nem mondom, hogy elegetett vagyok, de azt sem, hogy elegedettlen.
Jol erezzuk magunkat, eljuk a MI KIS ELETUNKET, amit mi alakitottunk, es alakitgatunk.
Egy dolog viszont biztos. Vegervenyesen felnottunk. Plasztik tegnapi posztja utan gondolkodtam el egy kicsit.
Ez mar nem jatek, nincs mese, nem nagyon lehet logni, ez az a bizonyos "kibaszottkurva elet". Ez az, ami tele van bananhejjal, es alig varja, hogy megcsussz eggyen, mar is gurgulazva rohog rajtad. Elcsuszni pedig a legegyszerubb.
Felnottunk. Tervezunk hosszu, kozep es rovidtavra. Sporolunk, mert tudjuk, hogy nem mindig minden megy siman, es nem eri meg kockaztatni egy fizetesi kesedelmet, es mar nem engedhetju meg magunknak, hogy honaprol honapra eljunk. Azt otthon hagytuk, kinottuk, mint az anyutol kapott zsebpenzes dologbol!
Elmult az a felhotlen idoszak amikor meg mindenbe beleszarhattunk. Most mindenert fizetni kell, mindenert meg kell dolgozni veres veritekkel.
Buszke vagyok magamra, magunkra. Eddig mindent felmerulo akadalyt sikeresen vettunk, pedig voltak trukkosek is boven.
Mindennel megbirkoztunk, es nem azert mert kulonlegesek vagyunk, vagy azert mert kiralyok vagyunk.
Itt, vagy inkabb kulfodon az ember meg gyorsabban no fel, erik meg. Ez nem olyan mint otthon. Otthon mindig van valaki, akihez fordulhatsz, aki segithet, ha nincs mas, hazakullogsz a szuloi hazhoz.
Ha nem otthon elsz es dolgozol, ez nem igy van. Itt kulonosen nem. Egy meggondolatlan mozdulat, egy ovatlan pillanat, meg egy sor, egy hangos szo egy rossze embernek, es hellllooo! Mehetsz haza! Az elso, es legfontosabb dolog amivel tisztaba kell lenni, hogy EZ NEM AZ EN ORSZAGOM, hanem az OVEK, ugyhogy el kell fogadni a szabalyokat. Ha ez megvan, remelhetoleg az elso idoben erre rajon az ember, akkor meg meg is kezdte a gyositott erest, es hogy ezt jol az eszedbe vesd folyamatosan tortennek dolgok, amikor erre ko kemenyen emlekeztetnek is.
Nem vonok merleget a 3 ev utan. Nem mondom, hogy itt jobb, mint otthon, mert nem azonos a ket dolog. Nem mondom, hogy elegetett vagyok, de azt sem, hogy elegedettlen.
Jol erezzuk magunkat, eljuk a MI KIS ELETUNKET, amit mi alakitottunk, es alakitgatunk.
Egy dolog viszont biztos. Vegervenyesen felnottunk. Plasztik tegnapi posztja utan gondolkodtam el egy kicsit.
Ez mar nem jatek, nincs mese, nem nagyon lehet logni, ez az a bizonyos "kibaszottkurva elet". Ez az, ami tele van bananhejjal, es alig varja, hogy megcsussz eggyen, mar is gurgulazva rohog rajtad. Elcsuszni pedig a legegyszerubb.
Felnottunk. Tervezunk hosszu, kozep es rovidtavra. Sporolunk, mert tudjuk, hogy nem mindig minden megy siman, es nem eri meg kockaztatni egy fizetesi kesedelmet, es mar nem engedhetju meg magunknak, hogy honaprol honapra eljunk. Azt otthon hagytuk, kinottuk, mint az anyutol kapott zsebpenzes dologbol!
Elmult az a felhotlen idoszak amikor meg mindenbe beleszarhattunk. Most mindenert fizetni kell, mindenert meg kell dolgozni veres veritekkel.
No comments:
Post a Comment