Tuesday, April 18, 2006

2006.04.13-14-15 Oman day 1

Bloggolni jo!
En szeretem csinalni, de egyaltalan nem egyszeru. (most nehogy elkedjetek sajnalni..)
Idot es energiat kell ra szanni, es kell hogy legyen valami, amit megosztasz a vilaggal, vagy csak azokkal, akik olvasnak.

A legnehezebb helyzetben akkor vagy, ha megvan a tema, ido, enegria, akarat, minden, de egyszeruen nem tudod hogy kezd el feldolgozni az elmenyt irasban.
Na en most ebben a helyzetben vagyok.
Kezdjuk targyilagosan:

2006 aprilis 13 hajnali 05:11 - indulas Dubaibol, cel az Al Ain Hilton hotel parkoloja

A pakolas es elokeszuletek mar 3-4 nappal elotte elkezdodtek, hiszen 3 napra mentunk, ugyhogy kaja, pia, vizum, es minden egyeb szukseges holmi rendszserezese, es bepakolasa nem volt pikk-pakk.

A kora reggeli indulas kenyelmetlenseget egy par Red Bullal sikerult athidalnom, ugyhogy az ut elso, gyorsasagi szakaszat minden akadalytol mentesen hoztuk.
A hivatalos talakozo reggel 7, es most folrdult elo eloszor, hogy mi (Csongor, Agi es Mi) ertunk oda elobb. Csajnos csak Jozsiek jottek Abu Dhabibol, a tobbi reszvevo sajnos nem tudott jonni, igy csak 4 jargany indult a hatar fel.

Mi felkeszultek voltunk Csongor jovoltabol, aki elintezte a vizumot szamunkra, igy az atkeles "pillanatok" alatt megtortent.
Jozsiek es Agiek (Agi + a szulei) egy kicsit tokoltek, vagy fel otat vartunk rajuk a hatar masik oldalan, de gond nelkul atjutottak.

A hatartol Nizwa fele vettuk az iranyt. Az elso faluban megalltunk egy kicsit kinyujtani elgemberedett tagjainkat, es megtekintettunk egy epp felujitas alatt levo varat es a kornyeket.







Innen meg vagy 70 km-t vezettunk, mire elertuk az elso celunkat, egy nememleszemanevere faluba, ahonnan a gyors tankolas utan megceloztuk az elso wadit.
Kepekben:









Sajnoz es nem nagyon vezetett sehova, csak egy kis faluba, ahol 30 enbernel tobben nem nagyon elhetnek. Amikor meglatttak az autokat baromira megorulek nekunk, es az osszes gyerek kirohant es baromi ronda kulcstarto-karkotoket probaltak ranksozni, amit kecskeszorbor keszitettek. A wadi vegen, a faluban volt egy kis pelmalavelekkel fedett ucsorge, vagy kozossegi helyseg, ahol a szinten kecskeszorbol keszult szonyegeiket arultak. Mi ebbol sem bettunk, de baromira elveztek, hogy egy csomo feher ember leul kozejuk, fenykepezi oket, es probal beszelgetni veluk.





Miutan kinezelodtuk magunkat, laza visszafordulas, majd a vadi bejaratanal egy laza ebedszunet!

Innen a program a hegy volt, mert lassan 3 ora fel kozeledett, igy el kellett indulni, hogy meg sotetedes elott taborhelyre talaljunk.





Az idealis taborhely:



Sikerult meg sotetedes elott tabortverni. Egy kicsit szels volt az ido, es gyonyoruen ragyogott a nap potom 1500 meter magasan, ugyhogy a vallunk elegge megpirult.

Tuzifagyujtesre onkentjelntkeztek a fiuk, hogy legyen eleg az esti sutogeteshez meg tabortuzezeshez.
Vittunk elorecsomagolt faszenet, ennek koszonhetoen a nalunk levo tobb kilonyi hus viszonylag problema mentesen megsult, igy az egesz napi zotykolodes utan egy eleg kiados vacsora ele neztunk.

Mi Anikoval ugy dontottunk, hogy keresunk egy szelvedett helyet, es a gumimatracon, halozsakban elalszunk a kristalytiszta csillgos eg alatt!
Hiba volt! Mire a lefekveshez karnyujtasnyi kozelsegbe kerultunk, eszrevettuk, hogy a szelvedett helyunk elegge szeles lett mivel fordult a szel, am mi mar annyira lustak voltunk, hogy ezzel mit sem torodve agynakdoltunk.
Kisse nehezen ment az elalvas, de vegulis szepen elszunnyadtunk, es masnap reggelig meg sem moccantunk!

No comments: