Álomváros? – Dubai és ami mögötte van

"Pár évtizeddel ezelõtt Dubai még egy szinte érdektelen város volt, leginkább olaja és kikötõje miatt tartotta számon a nyugati világ, mára azonban ez gyökeresen megváltozott.

Több mint 800 méteres magasság és legalább 160 emelet kevesebb mint négy év alatt. Dióhéjban így lehetne jellemezni a Burj Dubai felhõkarcolót, amelyen jelenleg is mintegy háromezer munkás dolgozik. A várhatóan 2008 decemberére elkészülõ, 350 ezer négyzetméter belterületû felhõkarcoló a világ legmagasabb épülete lesz, építése pedig az elõzetes számítások szerint 876 millió dollárt emészt fel. A befektetõknek azonban semmi okuk az aggodalomra, hiszen a Burj Dubai mintegy hétszáz lakóapartmanját az értékesítés megkezdésétõl számított nyolc órán belül mind egy szálig eladták -befektetoknek, hitelre, hogy a korfinanszirozas meglegyen-, a beruházás tehát minden jel szerint megtérül.

Természetesen nemcsak apartmanok, sok egyéb más is helyet kap majd a monumentális építményben. Az alsó 39 emeletet például az Armani Hotel foglalja el, a 78.-on uszoda, a 123. és 124. szinten pedig kilátó lesz, amelyhez méretes terasz is tartozik, innen bizonyára impozáns kilátás nyílik majd a városra. A Burj Dubai jelentõs részét azonban az irodák foglalják el, az emeletek között pedig a világ leggyorsabb, nem kevesebb mint 65 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó liftje szállítja majd a dolgozókat, a vendégeket vagy éppen az ott lakókat. A környezet is luxusberuházáshoz méltó lesz, a felhõkarcoló egy hatalmas lakópark közepén helyezkedik el, közvetlenül a 12 hektáros Burj Dubai-tó mellett.

A világrekorder építkezés is csak annak bizonyítéka, mennyire ügyesen teszi a dolgát a dubai vezetõség. Noha a város alapítása 1833-ra datálható, a világ számára csak 1966-tól vált fontossá, amikor is olajat találtak a föld alatt. A hirtelen megugró bevételeket az akkoriban uralkodó Rashid sejk nem herdálta el, elõrelátó módon infrastrukturális fejlesztésekre fordította. Az addig kikötõvárosként számon tartott Dubaiban széles, jó minõségû utak épültek, sorra alapították az iskolákat, modernizálták a repülõteret, valamint megépítették a világ egyik legnagyobb kikötõjét. Az 1980-as években kisebb paradigmaváltáson ment keresztül a város, vezetõi ugyanis egyértelmûen arra tették le a voksukat, hogy Dubait világszínvonalú turistacélponttá alakítsák. Bátran kijelenthetõ, hogy ezen törekvésük sikeresnek bizonyult, hiszen napjainkban jóval meghaladja a hárommilliót az évente idelátogató turisták száma. Manapság már nem tölt be jelentõs szerepet az olaj Dubai életében, a GDP mindössze 6 százalékát adja.

A város vezetõi számos olyan rendeletet hoztak, aminek célja a külföldiek idecsábítása volt. Ilyenek például az igen szerény személyi és vállalati adók -szemelyi ado olyannyira szereny, hogy nincs, a vallalati adok is szinten ezen a szinten mozognak-, az import alacsony vámja vagy az, hogy az elsõk között engedélyezték a föld külföldi kézbe kerülését-na ide egy kicsit tobbet kell irni. A fold nincs, es nem is kerulhet kulfoldi kezbe! Freezone-okat hoznak letre, amit inkabb nevezzunk senki foldjenek, az ott epulo ingatlanokat lehet megvasarolni. Az egesz a szigetekkel kezdodott, amikor meg nem lehetett a szarazfoldon kulfoldinek tulajdona, es Freezone-ok sem voltak. Valami okos kitalalta, hogy a tengeren letesitett mesterseges sziget az nem fold, es nem az allam tulajdona, igy ami a szigeten va, az eladhato a kulfoldieknek. Ezert epul annyi sziget, es nem azert, mert kifizetodonek lattak. Egyszeruen ez volt az elso lepes, es telaltak annyi palimadarat, aki megvette ezeket!- A terv sikerrel járt, legalábbis erre enged következtetni a gazdasági növekedés évi 16 százalékos rátája, ami pont kétszerese a kínaiénak.

Ezek az intézkedések még csak anyagi szempontból lehetnek érdekesek, Dubaiban azonban élni is igazán kellemes. Már az éghajlat is igencsak kedvezõ azoknak, akik szeretik a meleget, hiszen 10 fok alá sosem esik a hõmérséklet, az esõ is csak télen aktuális és akkor sem túl gyakori, az év legnagyobb részében azonban a 30, sok esetben 40 - legyen ez a 40 inkabb 50! - fok feletti hõmérséklet és a verõfényes napsütés - 80% paratartalommal mar reggel 9kor! - a jellemzõ. A turistáknak jó hír, hogy gyakorlatilag mindenki – a taxistól a bolti eladóig – beszél angolul - mindenki beszel angolul, de a taxis erti hogy en mit mondok, es nemtudja mi hol van a varosba -, közbiztonság szempontjából pedig a világ öt legjobb városa közé sorolható Dubai.

Egy itteni képeslapon többnyire a várost ábrázoló fotó szerepel, amolyan Manhattan-stílusban – égig érõ felhõkarcolókkal, széles utcákkal és még mindig számos toronydaruval –, egy másik fajtájú kép pedig a tengerpartot örökíti meg, ezen belül is többnyire a mesterséges szigeteket. Az utóbbi években ugyanis annyira divat lett Dubaiba költözni, hogy az ingatlanárak jelentõs emelkedése után kifizetõdõnek látták mesterséges szigeteket építeni a tengerbe, hogy az ott felépülõ házakat jó pénzért eladják. Egy ilyen, pálmafa alakú szigetcsoport most készült el teljesen, további három pedig építés alatt áll (kettõ szintén pálma alakú, egy pedig a világot kívánja ábrázolni).

Ezek a mesterséges szigetek az eddigi tapasztalatok szerint igencsak jó beruházásnak bizonyultak: egy-egy itt felépült „olcsóbb” házért is elkérnek néhány millió dollárt, nem ritkák azonban a 20-30 millió dolláros ingatlanok sem. A környezetvédõk persze más megközelítésbõl szemlélik ezt: legnagyobb aggályuk az, hogy a beavatkozással a tenger természetes élõvilágát bolygatták meg, korallzátonyokat is elpusztítva.
Aki nem kíván itt letelepedni, csak pihenni, esetleg üzletelni jön a városba, annak jó hír, hogy szállodák terén meglehetõsen jól áll Dubai.

A számtalan különleges hotel közül is messze kiemelkedik a harmadik kedvelt képeslaptéma, a Burj al-Arab, amely a világ egyetlen hétcsillagos szállodája. A királyi lakosztály ára itt meghaladja a tízezer dollárt éjszakánként. A nyolc éve átadott, szintén egy mesterséges szigetre épült, vitorlás alakú szálloda különlegességei közé tartozik, hogy elõcsarnokának egyes díszítéseihez jelentõs részben használtak fel 24 karátos aranyat, a hotelnek minden elképzelhetõ és elképzelhetetlen szolgáltatás mellett saját mozija van, egyes lakosztályok pedig saját lifttel közelíthetõk meg a párizsi Eiffel-toronynál is magasabb épületben. A hotelen kívüli fényûzésrõl is gondoskodik a szálloda, garázsában ugyanis tucatnyi fehér Rolls-Royce Phantom várja a kimozdulni vágyókat.

A multikulturális Dubai tehát elég sok mindenrõl híres, többek között arról is, hogy az egész világon itt a legmagasabb az egy fõre esõ bevásárlóközpontok száma. Ezek javarészt úgy néznek ki, mint a fejlett világ bármely másik városában lévõk, egy-két eltérés viszont akad. A szerény 223 ezer négyzetméteres, Emirátusok nevet viselõ bevásárlóközpontban található minden bizonnyal a világ talán legfelvágósabb szolgáltatása: az év túlnyomó részében 30 fok feletti nappali átlaghõmérséklet fényében legalábbis kissé nagyzolásnak tûnik egy teljes értékû fedett sípálya létrehozása és üzemeltetése, Dubaiban azonban semmin nem kell csodálkozni."

A fenti iromany az SG forumarol szarmazik.
Egy kicsit beleirtam, csak az erthetoseg kedveert!

Szeretem az okostojasokat. Irnak valamirol valami faszsagot, aztan honapokig pakom a leveleket, hogy ezmosttenylegigyvan, meg de jo, meg enisakarok!

Es ami mögötte van!
Volt ugye egy post, az index.hu-n megjelent cikkrol. Azt hiszen ennel tobbet nem szeretnek hozzatenni a dologhoz!