Saturday, August 26, 2006

2006.08.26 Megint egy kibaszott Szombat

Kivagyok!

Csutortokon vegre visszakoltoztunk a sjat helyunkre, vele lett a macskaravigyazasnak, es baromira jo volt ujra a sajat, tiszta, macskaszormentes agyunkban aludni!

Penteken lementunk egy kicsit Fujeireh-ra, en merultem egyet Gurkannal, a lanyok addig napoztak. Nem sajat autoval mentunk, igy hazafel huzzu ido ota elaludtam a kocsiba. Felemelo erzes volt.

Ma meg megint Szombat van, es ugy utalom, ahogy csak tudom. Szinte belebetegedtem.
Reggel kimentem Jebel Aliba, mert mar reklamaltak az utlevelem miatt, ami meg nyaralasbol nalam maradt, nehogyma elszokjek, vagy valami...
Aztan iroda, de az egy vilagon semmi nincs, pedig ez ritka. Mar majdnem kiolvastam az egesz internetet, ami a kapcsolat sebesseget nezve igen komoly dolognak szamit, es meg mindig semmi dolgom nincs. Ami lenne az a kollegak zero munkakedve miatt meg naluk pihen. Lesz majd kapkodas Hetfon!

Hivatalosan is bejelentettek, hogy szeptembertol a 2 munkaszuneti nap a Pentek es a Szombat, de ez is csak arra a szektorra vonatkozik, amibe mi nem fogunk beletartozni. Ez mar csak igy megy ennel a cegnel!

Estere vegre megprobalom feltenni a nyaralos kepeket, es befejezni az utolso 2 postot a nyaralasbol, de nem igerhetek semmit!

Sunday, August 20, 2006

Lassan irok, mert tudom, hogy nem tudtok gyorsan olvasni.....

...szolt a regi vicc, de ez nem igaz.

Mar megint csak magyarazkodom a lassu posztolasok miatt, de a blogger elete mar csak ilyen. Megprobalok csak es kizarolag a legfontozabb esemenyekrol tudositani, de vannak tenyezok amit ezt megprobaljak meggatolni:
- megint szar a net, de nagyon, thx for Etisalat
- nem vagyunk otthon - errol kesobb
- dolgozom, mint allat, de nem a munkahelyemen - errol meg kesobb
- annyi minden torteni velem nap mint nap, hogyha napi 24 oraban irnam a blogot akkor se lennek naprakesz, raadasul pikk-pakk felkopna az allunk, igy az emlitett szelekcio meg tobb idot vesz el.

Szoval mult het csutortokon felmentunk Abu Dhabiba, mert Aniko fonokeeket vettuk fel a repteren, akik naszutrol jottek vissza.
Ezek utan meg kivittunk egy part a Dubai repterre, mert Ok meg hazamentek az eskuvoi dolgokat intezni, es amig tavol vannak ott lakunk nalunk nehogy a macska depresszios legyen.
Az atmanati helyunkon van tv, internet, ami neha mukodik, es van gym, amit ma ha bele gebedek is, de kiprobalok.

A munkahelyi dolgokrol mar abszolute nem vagyok naprakesz.
Ma'nem azert, mert nem jarok be, hanem azert, mert meg mindig az van, hogy mindenki mast hazudik.
Semmi, ismetlem semmi nem tortent azota, hogy tisztaban vagyunk azzal, hogy ez a ceg meg fog szunni.
Nemi remenysuger azert dereg az alagut vegen, mert azt hallottam, hogy egy regionalis HR manager szeptembertol itt fog szekelni, aki readasul egy regi kollega, ugyhogy sziven viseli a sorsunkat, de ezt majd meglatjuk.

Az uj fonokom egy pocs, de lehet hogy ezt mar mondtam.
Sascha utan kaptam egy tokkelutott, izgaga, komplexusokkal kuszkodo anglom mukit, aki sajnos pont nem ert ahhoz amit csinal.
Volt egy komolyabb osszeveszesunk, amikor azt hittem, hogy a beszelgetes vege az lesz, hogy kirugnak, de nem igy lett.
Kicsivel kesobb kiderult, hogy abban a kerdesben, amin osszevesztunk, nekem volt igazam, igy azota a viszonyunk felhotlen. Lehet hogy ez annak is koszonheto hogy en elmentem egy het szabira, es mire visszajottem, O is elment 3 hetre, nem tudom. Maradjon minden igy, O meg ott ahol van.

Megint meg kell allapitanom, hogy ez az orszag a vilag nyolcadik csodaja.
Csoda azert, mert hihetetlen, hogy ilyen mentalitassal hogy tud meg mukodni. Korulbelul 4 honapja keresek munkat. Naponta nezem a hirdeteseket, bongeszek a neten, oneletrajzot kuldozgetek, minden ami kell.
Az eredmeny ZERO. Se egy email vissza, hogy sorry, se egy hivas, semmi.
Aki ezen a teruleten mozog csak azt mondja, hogy az ev ezen idoszaka mar csak ilyen. Mindenki aki szamit elment nyaralni... Bazze! Utana a nyakunkon a Ramadan, amikor megint nem fog semmi tortenni.
Komolyan mondom, ha nem kellene dolgoznom azert hogy megeljek ez a hely a tokeletes semmitteves egyik fellegvara lehetne.
Na nem baj, majd szeptembertol megint raerositek a temara, addig meg csakkihuzom valahogy!

Ja, most vettem csak eszre, hogy mar majdnem 8000en neztetek meg a blogot, aminek termeszetesen a nagy resze nem mas, mint a rendszeres latogatok tomege, ugyhogy csak tessek, olvasgatni batran. December 31re el akarom erni a 10000-t!


2006.08.08 Nyaralas Omanban - otodik nap

Na ez a nap az, amikor semmi nem tortent.
Reggel kijelentkeztunk a szallodabol, es nekivagtunk a Muscatig vezeto 1000 kilometeres utnak.
Felvaltva vezetes, eso, egy kis faradtsag, majd Muscatban egy kis eltevedes.

Meg elozo nap foglaltam egy szobat a Radisson SAS Hotelben, mondvan, a tengerparton van, es Muscatban ugyis jobb az ido, igy befigyelhet egy kis strandolas is, de...
Felreinformaltak minket, ebbol adodott a kis kavarodas es az eltevedes. A szalloda ugyanis ugy tengerparty, hogy bent van a kozpontban, es van rendszeres buszjarata a sajat strandjara.
Kiraly! Ezt beneztuk, de nem volt erdekes, hiszen volt fasza kis medenceje, meg 2 etterme, ahol a faraszto ut utan megint sikeresen telezabaltuk magunkat, pedig tenyleg nem akartuk, de a normal adag is annyira nagy volt, hogy mozogni nem nagyon tudtunk.
A kozeli moszkhoz azaert egy kis levezeto seta keretben azert elvanszorogtunk, csinaltam egy par kepet, majd vissza a szalloda.

Este eldontottuk, hogy reggeli utan elmegyunk, es megnezzunk a legnagyobb es legszebb moszkot Omanban, majd delutan egy kis ejtozes a medencenel.
Mivel Aniko teljesen be volt indulva a tengerparty szallodeart, megigertem Neki, hogy masnap ejszaka mar egy olyanban fogunk aludni.

Sunday, August 13, 2006

2006.08.07 Nyaralas Omanban - negyedik nap

A kimagaslo minosegu reggeli utan egy laza dogles a szobaban, majd nyakunkba vettunk a varos kornyeki latvanyossagokat.

Kelet fele mar voltunk, ugyhogy most mentunk nyugatnak.
A varostol kb 60 kilometerre talalhato az Al Marnif barlang a tengerparton. A hely erdekezzege, hogy a tengerpart itt viszonylag meredek, a hullamzas viszont eros, igy a viz folyamatosan amortizalja a partmenti kozetet, illetve a annak belselyeben kisebb-nagyobb uregeket hoz letre. A hullemveres kovetkezteben az urgek megtelnek tengervizzel, es amikor a nyomas megfeleloen nagy, a viz a kozetek felszinere vezeto repedeseken keresztul tor a magasba.
Teljesen gejzirszeru az egesz jelenseg. Baromi jol nez ki az egesz, ahogy a hullamok bevernek a kozetbe, hallod, ahogy szuszog az egesz majd a 2-3 nagyobb hullam utan, horgo, gurgulaso hangok kozepedte a felszinte tor a kellemesen huvos tengerviz!

Ezek utan ugy dontottunk, hogy ma is megprobalunk bejutni a fesztival teruletere. Mar messzirol lattunk, hogy itt valami iszonyatos nagy buli van, mert egesz idaig nem lattunk annyi autot egyutt, mint ami ott allt a parkoloban.

Volt itt is minden, ami szem-szjnak ingere, persze egy kicsit kisebb teruleten es egy kicsit lerobbant allapotban, mint Dubaiban, de nem ez a merce. Annak ellenere, hogy minden egy kicsit kisebb, es piszkosabb, megis minden valahogy jobb volt ott mint itt!
Az emberek persze itt is megbamultak, ahogy Anikoval kezenfogva setaltunk, hiszen nem negyon lattak meg feher embert, de iszonyatosan kedves mindenki, folyamatosan mosolyognak, es persze baromi segitokeszek.

2006.08.06 Nyaralas Omanban - harmadik nap

A reggelit a szallodaban nyomtuk, es hamar rajottunk, hogy az egyetlen hasznalhato es fogyaszthato kaja a csirkevirsli megsutve kenyerrel, meg teaval.
Sajnos a mai kinalatrol lemaradt a palacsinta, de nem is baj, csak hizunk tole!

A mai program viszonylag egyszeru kirandulas volt, elmentunk Taqah-ba (Salalah-tol egy kisse eszak-keletre, a tengerparton), ahol egy megneztunk egy kastelyt. Kastelynak kicsit kicsi volt, de mindegy, lattuk, es egy kicsit belekostoltunk a helyi eletbe.
Megint meg kellett allapitanunk, hogy ez balkannak egy kicsit eros lenne, viszont a kozelkeletrol bennunk elo elkepzeleseknek abszolute megfelel. Szar, szemet, piszok budos mindenutt, es persze csodajara jartak mindenutt a ket fehet utazonak.

Salalah-ban az ev ezen szakaszaban rendezik a Khareef fesztivalt, ami egy kulturalis, osszarab fesztival, kiallitasokkal, vasarral, miegymassal, es termeszetesen rengeteg turistaval. Arab turistaval persze, az Emiratusokbol, Omanbol, Szaudibol, es meg a fene tudja honnan. A kultoralodas lehetosegen felbuzdulva ugy gondoltuk, hogy belevetjuk magunkat a fesztival forgatagaba, de sajnos pont aznap noi napvolt, ugyhogy engem nem engedtek be. Sebaj, akkor nincs mas hatra, mint a vacsi.

A valasztas eleg nehez volt a fentmaradt egy hasznalhato szalloda ettermei kozul. Vegul is a fix aras bufevacsorat valasztottuk a Hiltonban. Vonolunk az etterem fele, am az etterem elott egy ott dolgozo filippin kurva (mondtam mar hogy a fillippineket is utalom?) beszolt, hogy sajnos az oltozkodesi eloirasuk szerint, rovidnaciban csak es kizarolag az ottlako vendegek hasznalhatjak az ettermet... Erted, nem?
Meg anyad, gondoltam, es egy kicsit bosszusan fordultunk is vissza, amikor is valami isteni szirka megvilagositotta toppedt, beszukult filippin szurkeallomanyat, sikeresen lefuttatott egy egyszeru algoritmust, aminek az eredmenye az lett, hogy raebredt arra, hogy baszki, ezek feher turistak, es itt akarnak hagyni egy kis penzt!
Ezek utan minden eddigi egzisztenciajat kockara teve megiscsak adott egy asztalt. Az etteremben amugy rajtunk kivul meg egy arab par, valami ott dolgozo manager es egy masik pasi vacsorazott, tehat kapacitasuk nem volt epp csucsrajaratva!
Basszak meg az ilyen hulye alkalmazottjukat, de kaptunk elegtetelt am...
Gondolom szolt a manager a csajnak, hogy kapjon a fejehez, mielott kinyitja az szajat, aminak az lett az eredmenye, hogy kettonket harman ugraltak korbe.
A jo vacsihoz ugy ereztuk, hogy egy uveg jobbfajta rose azert dukal, de mivel mindketten ugy el vagyunk szokva az alkoholtol, amennyire csak lehet, az uveg bor utan egy kisse spiccesen ertunk haza.

Saturday, August 12, 2006

2006.08.04 Nyaralas Omanban - az elso ket nap

Egy ideje mar tudjuk, hogy Aniko szabadsagon lesz 2 hetig augusztusban, mert zarva lesz a szalon.

Gondoltunk egy nagyot, igy en is vettem ki egy hetet, hogy elmenjunk kettesbe egy kicsit nyaralni. Penzugyileg eleg gyerul allunk, igy egy penztarcakimelo nyaralast terveztunk.

Van ugyebar egy Huncitkank (97es Land ROver Discovery), es van delre egy felfedezesre varo orszag, nevezetesen Oman, ezen belul is egy deli resz, Salalah.

Amire vallalkoztunk, egy kb 1200-1300 kilometeres odaut, ott egy kis szetnezes, egy par program, Muscaton keresztul vissza, hogy a Nagy Mecsetet belulrol is meg tudjuk nezni, majd vissza Dubaiba.

Csutortokon bepakoltam amit tudtam, elmentem meg hust venni, bepacoltam, miegymas.

Indulas Pentek reggel! Inkabb delutan volt az a reggel, de mindegy.
Amit terveztunk az elottunk allo 3/4-ed napra, hogy Al Ain-nal atlepjuk a hatart, Nizwa-t celbeveve elindulunk Salalah fele.

Az elso ejszaka azt terveztunk, hogy satrazunk, hust sutunk, majd reggel indulunk tovabb. Ugy szamotunk, hogy reggel kb 600 kilometer fog meg elottunk allni.

Az indulas nem volt zokkenomentes. Meg Csutortokon elvittem Huncutkat egy gyors atvizsgalasra, hogy minden rendben van e vele. Egy kis olajat kellett meg tolteni bele, meg a vizet utantolteni.

Na ezek utan Dubaitol alig 100 kilometerre elkezdett melegedni a viz. Az egyik benzinkuton megalltunk tankolni, ahol eszrevettunk, hogy a vizunk folyik. Megvartuk amig kifolyik az ami ki akar folyni, majd ujra elindultunk.

Nem mondtunk ki hangosan, de mindketten izgultunk egy kicsit.

A hatarig nem volt semmi gondunk, minden OK volt, sot. Le sem allitottuk a motort a hataron, csak akkor amikor baromi muszaly volt. Na ennek megint meg lett a kovetkezmenye, hiszen a hatart elhegyva 40 kilometerre megint tulmelegedtunk. Nem volt mas valasztasunk, az kinyitottunk a tartalyt, es feltoltottuk vizzel. Sokra sajnos nem mentunk vele, hiszen nem volt eleg, raadasul az osszes ivovizunket elhasznaltuk. Haladtunk tovabb addig, amig egy kutat nem talaltunk (olyat amibol hutott ivovizet nem lehet szerezni). Megalltunk, lehutottuk a hutot, feltoltottuk a viztartalyt, feltoltottuk a keszleteinket es tovabb indultunk. Ezek utan semmi gondunk nem volt, minden tokeletesen klappolt.

Megjegyzem, kb delutan 2 ora fel jart az ido, 46 fok volt kint, egy felho sem az egen, Nizwa meg 140 kilometerre tolunk. Egy laza masfel ora utan a helyzet lenyegesen megvaltozott. Nizwa kornyeken szemerkelo esobe es erosen felhos egbe boltottunk. Aztan a szemerkelo esobol zivatar kerekedett, aminek anyira megorultunk, hogy gyorsan ki is szallatunk egy kicsit elazni. Mennyei levego volt. Olyan, amit mar reg ereztunk. Olyan igazi esoutani friss levego, olyan igazi otthoni...

Idonk mint a tenger, az ido autozasra idealis, ugyhogy este 7ig semmi megallas.

Az egyetelen problema, hogy semmi, mondom SEMMI nincs az ut mellett! Se jobbra, se balra, semmi. Se egy bokor, se egy fa, se hegy, se volgy, csak kosivatag ameddig a szem ellat.

Szoval egy kicsit lehuzodtunk, felallitottunk az instant grillt, a satrat, elokeszultunk a lefekveshez.
Az instant grillekkel megint beszoptuk, mert hosszas elesztgetes utan is csak az egyik kelt eletre, igy a krumplikakat es a hagymakat nem tudtuk megsutni csak a mezes-mustaros csirket es a BBQ-s kolbaszkakat.

A szamitasbol csak egy aprosagot felejtettunk ki. Meghozza azt, hogy nyar van. Satrazni ugye ilyenkor a legjobb, legalabbis minnden mas, normalias idojarassal rendelkezo orszagban, de nem itt. Itt ugyanis nyaron, este a satorban egyszeruen meg lehet foni.

Szoval megfoztunk, megettuk, elpakoltunk, felallitottuk a satrat, lefekudtunk, majd 10 perc szauna utan ugy dontottunk, hogy akkor inkabb megyunk tovabb. Egy kicsit atpakoltuk a kocsit, igy a hatso ulessor teljes egeszeben szabad maradt, ugyhogy siman tudtunk felvaltva aludni, es vezetni.

Reggel fel negy fele mindketten elfaradtunk, ugyhogy egy kicst megint felrehuzodtunk es kb 6ig aludtunk. Meg 300 kilometer allt elottunk, terveink szerint kb 10 orara meg kell erkeznunk, de egy kicsit megint elszamoltuk magunkat.

Az ut ugyanis egy gyonyoru hegylancon keresztul vezet Salalah-ba. Ez a 20 kilometeres szakasz tobb mint egy orat emesztett fel.
Az idojaras a hegyekben olyan elkepeszto volt hogy egyszeruen nem akartunk hinni a szemunknek. Kod, szitalo eso, friss hegyilevego, tisztara olyan mint otthon a hegyekben.

Egy erdekesseg, eddig csak teves tablakat lattunk az utszelen, most azonban megjeltek a szarvasmarkakat abrazolok is. A tablek utan nem sokkal megjelentek a marhak is...

Salalah nem egy metropolis, sot, nem is nagyvaros, inkabb egy kis porfeszeknek neveznem, ami eros 20 perc alatt korbeautozhato, am ennek ellenere van benne valami szeretetre melto.
A hazak elegge szetszorva helyezkednek el, koztuk beton burkolatu utcakkal, am a fo utcarol lekanyarodva siman belefuthatunk egy saras mellekutcaba, ami kulon elvezet a csapadekos evszakban, mint amilyen ez is.

Rovid kakandozas utan megtalaltunk a szallodankat.

Na ez is meger egy kulon fejezetet. Nem mondom azt, hogy rossz, inkabb olyan kozepszeru. Olyan szocreal, magas epulet, amit inkabb parthaznak epitettek valaha, mint szallodanak, de az az ido elmult.

Az egyetlen etterem a masodikon van, es kriminalisan rossz! Megerkezesunk utan ugy gondoltunk, hogy megerdemlunk egy rendes ebedet, meg jo, hogy nem kell messze menni, de bar csak mentunk volna valahova mashova! Az etlap fooldala szeriunt ez a szalloda az okos uzletemberek szallodaja...hmm, ezt a jelmondatot meglatva egy kicsit elvigyorodtunk.

A vacsorat meg sem mertuk kockaztatni, inkabb a 2 nagynavu szalloda egyikeben probalkoztunk. Valasztasunk a Crown Plaza Beachresort-ra esett. A szallodaban 2 kulonallo etterem is talalhato, ahova siman besetalhat az ember, meg papucsban is, es ehet egy jot. A ketto kozul a tengerparthoz kozelebb eso, nyitott ettermet (grillbart) valasztottuk. Egyszeru, hangulatos kis hely, kiraly grill kajaval, fincsi ausztral borral.


A bor es a mogottunk allo 1300 kilometer, nameg az elmult 7 honap feszultsegei megtettek a hatasukat. Visszaerve a szallodaba pillanatok alatt elaludtunk es edesdede horpasztottunk reggelig.

Kepek kesobb!