2004.10.22 Pentek Magyartalalkozo sikloernyozessel egybekotve

Reggel meg felvettuk a kajat, majd mentunk Moniekert, es irany a repter.
Jo messze mentunk, mentudomhelyesenleirnihogyhova.

Az utat vegigrohogtuk, es vegigpoenkodtuk. Mar majdnem odaertunk, amikor eltevedtunk, de semmi gond, levillogtunk egy taxist, es Csongor megfenyegette, hogy mutassa meg az utat, vagy leereszti mind a 4 kereket, de az is lehet, hogy csak lefizette.

Az utbaigazitas sikeres volt, mert siman megtalaltunk a repteret, amit nem is nagyon lehetett elteveszteni, mert egy hatalmas, kivenhedt feher ANTONOV ektelenkedett elotte, a sivatag kellos kozepen.

Gyorsran behurcolkodtunk, bemutatkoztunk, ettunk-ittunk es jot beszeltgettunk.







En persze felefedeztem a terepet,bekukkantottam a hangarba,









Erosodni kezdett a szel, ugyhogy nekikeszultunk az ernyozesnek, de elotte meg kettevalasztottuk a csapatot. A gyerekek, es aki nem akart repulni atment a nem messze levo BARRACUDA nevu egysegbe furodni, mig a tobbiek felpakoltunk, es elindultunk a starthelyre.







Nem tudom, valami isteni jelnek kell lennie, hogy en mindig kikotok a repulos tarsadalomnal...
Na mindegy...

Szoval,
starthely,







oktatas,


a beulo felszerelese
(a feher polokban balrol jobbra Laci, Peter es Tamas)


az osszekapcsolodas
(megint Laci, Peter es Tamas)


a kenyelmes pozicio a levegoben

elso felszallo...EN!
HUPPPSZZZZI!!

Na nem baj, valamikor meg kell halni...
Nezzukcsak!

Belegyomoszoltem magam a legnagyobb beulobe, ami termesszetesen meg igy is kicsi volt, feltettem a legnagyobb sisakot, ami alig akart felmenni a felelmetesen nagy buramra, es mar keszen is voltam. Ugy nezte mi, mint egy jollakott ovodas...
Amikor meglattam a kepeket magamrol, sirtam a rohogestol.

Laci mogem allt, osszekapcsolta a hevedereket, igazitott az ernyon, majd kiadta a parancsot, mozgas hatra, majd hirtelen elore, kozben megindult az auto is, futas....kb 4 lepes utan elemelkedtunk a talajtol.
Na jo, ezzel megvolnank, de a neheze meg csak most jon. Beulni a beulobe, hogy kenyelmes legyen.
Meg nem voltunk 'eleg' magasan ehhez, de en igy is feltem. Csak emelkedtunk, emelkedtunk, a tobbiek meg torpultek, a vonatoauto is egyre kisebb...bazdmeg, ha leesunk meghalunk...
Kb 200 meter magasan lehettunk, amikor Laci szolt, hogy tornazzam be magam, hogy kenyelmes legyen. Szepen lassan megtalaltam, hogy is kell, hogy ne nagyon mozduljunk ki az egyensulybol.
A vontatoauto meg csak huzott-huzott, de mar majdnem a 2 km-es kifutopalya vegere ert.
Oldjunk le! -hangzott a kovetkezo vezenyszo!
Leoldottam kb 300-320 meter magasban!
Magunktol repulunk!
Nem tudom leirni, mi az amit font erzetem! Felelmetes es izgalmas erzes egyben.

Tettunk egy par kort a kifuto es a kozeli muut folot, majd szepen lassan ereszkedtunk es a starthely kozeleben foldetertunk, minden gond es komplikacio nelkul.

Amig mi fent voltunk, a kovetkezo beoltozott, es vart a sorara!

Eleg soka tartott amig mindenki sorra kerult,

lassan a a furdozos is megerkeztek.
Aki akart, meg repulhetett egyet kozoluk is, majd a vontatoauto soforje jott, de o mar felhomalyba indult. Mivel eddig o vezetett, es most epp o keszul repulni, gyorsan kitoltottem magammal a vontatoauto volanja mogott tatongo urt.
Vegre egy Defender volanja mogott. Meglepoen szikoske, de ezt egy jo ulessel orvosolni lehet. Naggyyon tetszett, de sajnos egy darabig nem lesz Defenderem.

Gyorsan megbeszeltuk az eggyezmenyes jeleket Tamassal, a csorlokezelovel, kozben Laci letette a lantot, es Peter oltozott be, a maradek embek O repteti.

3,2,1 indulas, nagygaz, 1es, 2es, 3as....35-nel nem megyunk tobbel. A szel mostmar egy kicsit alabbhagyott de mivel jo indultam, viszonylag hamar felkapta oket, es jo magasra mentek.
Mivel fordult a szelirany, nem tudtunk vegigmenni a palyan, kb feluton le kellett kanyarodni a palyarol a homokba. Egy kicsit feltem, nehogy hirtel valtozas miatt lassuljunk vagy valami, de kellemesem csalodtam.
Lakanyarodtam a betonrol, es minha semmi nem tortent volna a Defi nem tovabb szepen, egyenesen, minden zokkeno nelkul. Nemhiaba, kiraly kis jargany ez!

Mar majdnem tok sotet volt, amikor adodott meg el repulesi lehetoseg, amire gyorsan le is csaptam. Masodszorra minden tokeletesen ment.
Csinaltam egy par kepet, de nem igazan lettek jok, de azert valamit sejtetnek...

Amikor felertunk Peter mondta, hogy akkor vezessek, es azzal atadta a ket izet, amivel az ernyot lehet iranyitani. Szepen lassan fordultam, testsullyal rasegitettem a fordulora, ment minden mint a karikacsapas.

Allitolag ez az egyik legbiztonsagosabb repulosport, mert az ernyo ha osszecsukodik, egy ido utan kinyilik magatol. Vannak akik megcsinalja, azt, hogy osszecsukjak, zuhannak egy kicsit, es az ernyo magatol ujranyilik. Na mi ezt a resz most kihagytuk, de nagyon elveztem.
Masodszorra mar nem is feltem...


meg nincs kesz ez a post, ugyhogy nyugi!!